Öt gondolat az írásról

Téged mi tart vissza az írástól? Szeretnél könyveket kiadni, de folyton elakadsz? Vannak saját szabályaid, szokásaid? Összeszedtem pár olyan tippet, amelyeket én is igyekszem betartani és megfogadni.

  1. Olvass!
    Nagyon sokat és mindenfélét. A szókincseden túl, láthatod, hogyan épülnek fel a különböző típusok, stílusok, hogyan szól a szerző az olvasóhoz, milyen történet ragadja magával az embereket.
  2. Gyakorolj!
    Írj folyton! Bármi is ért eddig, bárhogy gondolod, érdemes folytatnod. Azzal tudsz csiszolni a stílusodon, ha folyamatosan csinálod. Pont, mint a suliban, évek alatt tudod tökéletesíteni írástechnikád.
  3. Bétáztass
    Keress egy jó szerkesztőt és/vagy bétázót, erre a neten is találsz megfelelő csoportot, embereket. A fejlődésedhez hozzátesz egy megfelelő tanácsadó, aki átnézi a szövegeid és segít neked abban, hogy még jobb lehess.
  4. Fektess be
    Nem biztos, hogy mindig minden ingyen lesz. Ahogy könyvet is veszel, úgy akár egy folyamatos program, szerkesztő, tanfolyam is pénzbe kerül, meg egy hirdetés is, olykor érdemes ezekbe befektetni. Nem kell vagyonokra gondolni, de próbálkozz, keresd meg az utad, azokat, akit/akiket te olvasol, akitől tanulhatsz.
  5. Közösség
    Itt jön képbe a marketing (sicc!). Hívhatd úgy is, mint leendő olvasók, azok, akik megveszik a könyved, ma már igen fontos, hogy építsd fel a saját közösséged. Ez pedig nem megy magától, posztolj, annyit, ahol jólesik, csak mutasd meg magadról, amennnyit szeretnél (nem többet). Gondolj csak bele: megírod a könyved, de senki nem ismer, várod, hogy majd megtalálnak, vagy teszel is érte?
    (Halkan jegyzem meg: sokan túlzásba esnek, meg nagy pénzekre, meg eszközökre gondolnak, ezt is ésszel, még inkább, szívvel kell csinálni.)

+1: Rendszeresség
Csak csináld. Ma, holnap és minden egyes nap. Hiszen ez okoz neked örömet igazán, nem? 😉

Brigi

Utóirat: Ne törölj. Csak azon lehet változtatni, javítani, akár újra- vagy átírni, ami már megvan. Ezen felül az ötleted is elfelejtheted, ha menet közben egy régi gondolatot javítasz.

Eggyé vált lelkek balladája

– Pillanatnyi megélt csodák margójára –

1. Örökké tartó pillanatig öleltük egymást,
a sötétben tapogató árnyak
eltűntek, hirtelen semmivé lettek.
Két lélek eggyé vált, s folytatta útját,
merre vezet útja,
még nem tudja.

2. Egy pohár bor éppoly édes,
mint a méz,
csak annyit kérek, legyen így ez még.
Pár percet, egy plusz
megállót,
féltve az időt, a
múlandót.

3. Jöttél, és megérintettél,
kérés nélkül beszélgettél,
kézen fogva-összebújva,
sejtmagig kitárulkozva.
Apró csoda,véletlenek sora,
s az éjszaka,
mit nem feledek soha.

4. Nem szerelmi vallomás ez,
csak kiírom magamból,
mert muszáj-kell, hogy
tudd,
köszönöm,
hogy nekem adtad a világot.

5. Csendesedek, lepihenek már,
de elmém visszajátszást vár.
Mozivászon, s látok
mindent újra-meg újra,
oly erővel hat rám,
mintha itt lennél,
megint.

6. Nem tudom kitől,
talán tőled kérjem,
őrizze meg e percet nekem.
Azt adtad, mire
legjobban vágyom,
feltétlen őszinte
szívet, s örökre szóló lelki tisztaságot.
A végtelen időt
órákba zárva,
egy pohár forralt bort, s magunkat
eggyé válva.

7. Angyalok vezessenek hozzám,
ha hív a szükség,
vagy a végzet.
Hagy adjam én is, ha csak percekre is
a lelkem,
neked.

8. Tudom, s érzem,
hajt az ösztön és a csoda,
hogy megleltük egymást,
összekapcsolódva,
az örökkét vágyva,
mindezt természetességgel fogadva,
mintha magától értetődő lett volna.

9- Szívből igazán együttlét,
egy üveg bor mellett megosztott igazság.
A tiéd, az enyém,
nehezen megtalált, felhőtlen boldogság.
Összefonódó kezek, sorsok,
s a megnyugvás,
ilyen igenis lehet a világ.

10. A lélek bátran folytatta útját,
járt, s járatlan vidékeken át,
néha megállva, felsóhajtva,
olykor elbújt,
egy emlékfoszlány várta,
fellélegzett, s haladt tovább,
szívből szeretni, akár csak egyetlen percre,
e gondolat vitte tovább.

(2014-2019)
Máté Brigitta

Bankkártyás fizetési lehetőség